A vetítéstechnika alapjai II. rész
17/11/18 15:06 Kategória: Hasznos információk
A LED falak kis apró fénykibocsátó diódákból álló, összekapcsolható panelek rendszere.
A LED fal, mint olyan, már évtizedek óta létezik, viszont a technológia kezdetlegessége miatt a diódák nagy méretűek voltak és emiatt csak kevés képpontot lehetett ilyen falakkal megjeleníteni. Lefordítva ez azt jelentette, hogy közelről nézve nagyon szemcsés volt a kép, ezért ezen LED falak csak és kizárólag nagy csarnokokban és kültéri rendezvényeken szerepelt, ahol elég messziről nézte a közönség és így nem volt zavaró ez a szemcsézettség. Az utóbbi néhány évben a technológia fejlődés hatására a LED-ek mérete drasztikusan lecsökkent és így megjelentek a kis pixeltávolságú, közelről is szép képet adó panelek, melyeket már beltéren is lehet használni. A LED falakkal minden olyan tartalmat meg tudunk jeleníteni, melyeket idáig projektorral, ráadásul sokkal jobb fényerővel és változatosabb méretválasztékkal, hiszen a LED fal méretét csak a panelek száma határozza meg. Hátránya, hogy összeállítása több időt vesz igénybe és speciális szaktudást igényel a szerelése és üzemeltetése. A LED falakra érdemes tartalmat írni, azaz egy előre legyártott, keretbe foglalt, animációkat és prezentációkat tartalmazó képanyagot, melyet egy ún. média szerverrel játszunk át a falra, így kapunk egy jó minőségű, professzionális vetítést. A fal méreténél fogva kiváltja a nyomtatott hátfalakat is, így a technológia gyártási költségeinek csökkenésével és rohamos elterjedésével már-már gazdaságosabban lehet LED falat használni hátfal helyett, mely így sokkal rugalmasabban alakítható is.
Panoráma vetítés
A panoráma vetítés 2 vagy több projektorból álló vetítés, melynek lényege, hogy a tartalmat a több projektor egy egésszé formálva vetíti ki, ezzel akár 20-25 méter széles vásznat tudunk megvetíteni. A panoráma vetítés is speciális videó eszközöket igényel, mint például a Stumpfl Wings Engine vagy az AnalogWay Ascender. Ezen eszközök képesek a tartalmat a projektorok között úgy elosztani, hogy az egy képpé álljon össze. Ekkora méretű vásznakat leginkább egyedi gyártással, úgynevezett operafóliából készítünk hídelemekre feszítve.
Videókeverők
A jó videókeverő legalább 4 bemenettel rendelkezik, képes kezelni analóg (VGA) és digitális (HDMI, RGBVH, SDI) jeleket. Az alapszintű videókeverők két kép váltásakor egy pillanatra fekete képet adnak, míg a seamless keverők képesek "átusztatni" az egyik képet a másikra. Ez utóbbi ezért egy magasabb árkategóriát is képvisel.
VGA/HDMI? A kérdés már igazából eldőlt. A digitális technika fejlődésével a VGA, mely egy analóg képátvitel, már kihalóban van. A HDMI is csak kis távolságokon (20 méteren belül) működik megbízhatóan, de ezeket leginkább az otthoni szórakoztató elektronikára tervezték, az állandó összerakás és szétszedés a csatlakozókat rövid idő alatt tönkreteszi. Hasonló digitális technológiát használ a DVI csatlakozók rendszere is, mely jelenleg a legelterjedtebb csatlakozási platform a professzionális videotechnikában. Működése hasonlít a HDMI-re, viszont strapabíróbb a felépítése, ezért megbízhatóbb. A rendezvényiparban az UTP és üvegkábeleket használjuk képátvitelhez, melyek megbízhatóak és szinte bármilyen távolságokra el lehet velük juttatni a képet, természetesen a megfelelő erősítők és átalakítók segítségével.
Természetesen ez a cikk csak egy kis ízelítőt nyújt a vetítéstechnika széles palettájáról, de az alábbi fórumon, vagy a Kapcsolat menüpontunkban feltett kérdésekre szívesen válaszolunk.
A LED fal, mint olyan, már évtizedek óta létezik, viszont a technológia kezdetlegessége miatt a diódák nagy méretűek voltak és emiatt csak kevés képpontot lehetett ilyen falakkal megjeleníteni. Lefordítva ez azt jelentette, hogy közelről nézve nagyon szemcsés volt a kép, ezért ezen LED falak csak és kizárólag nagy csarnokokban és kültéri rendezvényeken szerepelt, ahol elég messziről nézte a közönség és így nem volt zavaró ez a szemcsézettség. Az utóbbi néhány évben a technológia fejlődés hatására a LED-ek mérete drasztikusan lecsökkent és így megjelentek a kis pixeltávolságú, közelről is szép képet adó panelek, melyeket már beltéren is lehet használni. A LED falakkal minden olyan tartalmat meg tudunk jeleníteni, melyeket idáig projektorral, ráadásul sokkal jobb fényerővel és változatosabb méretválasztékkal, hiszen a LED fal méretét csak a panelek száma határozza meg. Hátránya, hogy összeállítása több időt vesz igénybe és speciális szaktudást igényel a szerelése és üzemeltetése. A LED falakra érdemes tartalmat írni, azaz egy előre legyártott, keretbe foglalt, animációkat és prezentációkat tartalmazó képanyagot, melyet egy ún. média szerverrel játszunk át a falra, így kapunk egy jó minőségű, professzionális vetítést. A fal méreténél fogva kiváltja a nyomtatott hátfalakat is, így a technológia gyártási költségeinek csökkenésével és rohamos elterjedésével már-már gazdaságosabban lehet LED falat használni hátfal helyett, mely így sokkal rugalmasabban alakítható is.
Panoráma vetítés
A panoráma vetítés 2 vagy több projektorból álló vetítés, melynek lényege, hogy a tartalmat a több projektor egy egésszé formálva vetíti ki, ezzel akár 20-25 méter széles vásznat tudunk megvetíteni. A panoráma vetítés is speciális videó eszközöket igényel, mint például a Stumpfl Wings Engine vagy az AnalogWay Ascender. Ezen eszközök képesek a tartalmat a projektorok között úgy elosztani, hogy az egy képpé álljon össze. Ekkora méretű vásznakat leginkább egyedi gyártással, úgynevezett operafóliából készítünk hídelemekre feszítve.
Videókeverők
A jó videókeverő legalább 4 bemenettel rendelkezik, képes kezelni analóg (VGA) és digitális (HDMI, RGBVH, SDI) jeleket. Az alapszintű videókeverők két kép váltásakor egy pillanatra fekete képet adnak, míg a seamless keverők képesek "átusztatni" az egyik képet a másikra. Ez utóbbi ezért egy magasabb árkategóriát is képvisel.
VGA/HDMI? A kérdés már igazából eldőlt. A digitális technika fejlődésével a VGA, mely egy analóg képátvitel, már kihalóban van. A HDMI is csak kis távolságokon (20 méteren belül) működik megbízhatóan, de ezeket leginkább az otthoni szórakoztató elektronikára tervezték, az állandó összerakás és szétszedés a csatlakozókat rövid idő alatt tönkreteszi. Hasonló digitális technológiát használ a DVI csatlakozók rendszere is, mely jelenleg a legelterjedtebb csatlakozási platform a professzionális videotechnikában. Működése hasonlít a HDMI-re, viszont strapabíróbb a felépítése, ezért megbízhatóbb. A rendezvényiparban az UTP és üvegkábeleket használjuk képátvitelhez, melyek megbízhatóak és szinte bármilyen távolságokra el lehet velük juttatni a képet, természetesen a megfelelő erősítők és átalakítók segítségével.
Természetesen ez a cikk csak egy kis ízelítőt nyújt a vetítéstechnika széles palettájáról, de az alábbi fórumon, vagy a Kapcsolat menüpontunkban feltett kérdésekre szívesen válaszolunk.
A vetítéstechnika alapjai I. rész
08/11/18 17:07 Kategória: Hasznos információk
Minden rendezvény általános és kötelező eleme a prezentáció, melyet képekkel, illusztrációkkal, akár videókkal tehetünk érthetőbbé, színesebbé és izgalmasabbá. Ezen képi tartalmak megjelenítéséhez televíziókat (hivatalos nevén kijelzőket), projektorokat vagy nagy felületen történő, illetve kültéri vetítéseknél pedig LED falakat. A következőkben ezen eszközökről és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítőkről olvashatnak.
A legfontosabb kérdés, amelyet első körben kell tisztáznunk, az a képarány. Napjainkban egyre divatosabb a 16:9-es képarány, sőt szinte az összes laptop kijelzője is ilyen képarányú kijelzővel készül, viszont érdekes módon a vetítéstechnikában csak az utolsó néhány évben kezdett ez elterjedni, addig csak és kizárólag 4:3 képarányú vetítővásznak és projektorok léteztek. A képarány megválasztása igazából csak ízlés kérdése, viszont, ha több előadó is van, érdemes előre egyeztetni, hogy a prezentációik lehetőleg ugyanolyan képarányban készüljenek. Ezt a powerpoint oldalbeállításánál lehet kiválasztani. Ha 16:9-es képarányú prezentációt vetítünk 4:3-as kijelzőn, akkor a kép alján és tetején egy fekete csík lesz, ha viszont fordítva, azaz 16:9-en vetítünk 4:3-as képet, a kép össze lesz nyomva, el fog kissé torzulni. A legelterjedtebb megoldás a 4:3-as arányú projektorok és 16:9-es arányú televíziók együttes használata, mivel ez a hibrid megoldás, mely a legkevésbé "bántja" a szemet akár 4:3, akár 16:9-es verzióban használjuk, mely azért fontos, mert sok előadó már kész anyaggal érkezik és nincs idő a prezentáció szerkesztésére.
A második tisztázandó kérdés a vetítővásznak, illetve televíziók mérete, száma. Ezt több dolog határozza meg. Az egyik, hogy egyszerre hány forrás (pl. laptop) képét szeretnénk megjeleníteni. Akarunk-e ún. párhuzamos vetítést, mondjuk úgy, hogy az egyik vásznon a magyar, a másikon az angol nyelvű prezentáció megy, vagy akár úgy, hogy az egyiken a prezentáció, a másik magyarázat, esetleg a prezentációhoz kapcsolódó illusztráció fut. A vásznak mérete 1,5 méter szélességtől a 20 méteres panoráma vásznakig terjed, a konferenciákon teremmérettől függően általában a 2,4 x 1,8 m, a 3 x 2 m és a 4 x 3 méteres vásznakkal dolgozunk. A vászon méretének felső határát a terem magassága határozza meg, mivel a vászon aljának legalább olyan magasan kell lennie, hogy a terem minden pontjából jól látható legyen. Ez általában minimum 80-100 cm kell legyen. Egy példa: 3,5 méter belmagasságú terembe maximum 3 x 2 méteres vászon tehető, mert így lesz az alja 1,5 méteren, de a 4x3-as vászon alja már csak 50 cm-en lenne, tehát az első sorban ülök teljesen kitakarnák a vászon alsó részét.
A televíziók általában nem szolgálnak magukban vetítési célokat, inkább csak ún. delay screen-ként, azaz a vetítővásznak kiegészítéseként, az azoktól távolabb ülöknek szolgálnak segítségül. Ez főként alacsony, hosszúkás konferenciatermekben fordul elő. Ez persze nem jelenti azt, hogy kisebb tanácskozások, konferenciákon ne lehetne a TV az prezentáció kizárólagos megjelenítője, főleg a nagyképernyős televíziók elterjedésével bérelhető akár 80" (azaz kb. 2 méter) képátlójú televízió is, mely egy 10-20 fős rendezvényt tökéletesen ki tud szolgálni.
Miután meghatároztuk a vásznak ill. TV-k méretét és darabszámát, nézzük a projektorokat. A projektor elvárt teljesítménye már egy kevésbé számítható paraméter, miután a megjelenő kép erőssége függ a vetítővászon anyagán kívül a vetítési távolságtól és a környezeti fénytől. Ez utóbbi a legfontosabb, főként akkor, ha nem sötétíthető a terem. A projektorok "erőssége", azaz fényárama az ún. Ansi lumen mértékegységben van megadva és a mai projektorok 2 000-20 000 között mozognak. A másik fontos kérdés, mely a vetítés minőségét és a projektor fényerősségét befolyásolja, hogy a vásznat elölről vagy hátulról vetítjük meg. A hátulról vetíthető felületű vászon több fényt nyel el, tehát ehhez legalább eggyel nagyobb fényerejű projektort kell választanunk. Tapasztalataink szerint általános terem adottságok mellett a következő vászon-projektor párosítások adnak megfelelő minőséget (elölről vetítve):
2,4 x 1,8 méteres vetítővászon - minimum 3 000 Ansi lumenes projektor (vetítési távolság kb. 3 méter)
3 x 2 méteres vetítővászon - minimum 4 500 Ansi lumenes projektor (vetítési távolság kb. 4 méter)
4 x 3 méteres vetítővászon - minimum 8 000 Ansi lumenes projektor (vetítés távolság kb. 5 méter)
Most, hogy a projektorokat kiválasztottuk, térjünk át a televíziókra. Mint már korábban említettem, önmagukban ritkán használjuk vetítésre őket, de kiegészítőként annál inkább. Példák a televíziók használatára: kiállításokon, fogadásokon marketing célú képanyagok megjelenítése, a projektoros vetítés mellett "delay screen"-ként, kontroll monitorként. Az első két esetben egy speciális, magas állványon vannak a TV-k, míg a kontroll monitornál egy alacsony, dönthető állványon. A kontroll monitort a résztvevőknek háttal, az előadó elé tesszük a földre, hogy ő is lássa az előadás közben a prezentációját (ő általában háttal áll a vetítővászonnak). Cégünk kontroll monitorként a 40-46" (101-117 cm), minden más esetben az 55-65" (140-165 cm) képátlójú közötti televíziókat ajánlja.
A következő részben a LED falakról, panoráma vetítésről fogunk néhány szót ejteni, bemutatjuk a "háttéreszközöket", mint a videokeverőt, jelátalakítókat és egyéb érdekes eszközöket, illetve beszélünk a VGA-ról és HDMI-ről.
A legfontosabb kérdés, amelyet első körben kell tisztáznunk, az a képarány. Napjainkban egyre divatosabb a 16:9-es képarány, sőt szinte az összes laptop kijelzője is ilyen képarányú kijelzővel készül, viszont érdekes módon a vetítéstechnikában csak az utolsó néhány évben kezdett ez elterjedni, addig csak és kizárólag 4:3 képarányú vetítővásznak és projektorok léteztek. A képarány megválasztása igazából csak ízlés kérdése, viszont, ha több előadó is van, érdemes előre egyeztetni, hogy a prezentációik lehetőleg ugyanolyan képarányban készüljenek. Ezt a powerpoint oldalbeállításánál lehet kiválasztani. Ha 16:9-es képarányú prezentációt vetítünk 4:3-as kijelzőn, akkor a kép alján és tetején egy fekete csík lesz, ha viszont fordítva, azaz 16:9-en vetítünk 4:3-as képet, a kép össze lesz nyomva, el fog kissé torzulni. A legelterjedtebb megoldás a 4:3-as arányú projektorok és 16:9-es arányú televíziók együttes használata, mivel ez a hibrid megoldás, mely a legkevésbé "bántja" a szemet akár 4:3, akár 16:9-es verzióban használjuk, mely azért fontos, mert sok előadó már kész anyaggal érkezik és nincs idő a prezentáció szerkesztésére.
A második tisztázandó kérdés a vetítővásznak, illetve televíziók mérete, száma. Ezt több dolog határozza meg. Az egyik, hogy egyszerre hány forrás (pl. laptop) képét szeretnénk megjeleníteni. Akarunk-e ún. párhuzamos vetítést, mondjuk úgy, hogy az egyik vásznon a magyar, a másikon az angol nyelvű prezentáció megy, vagy akár úgy, hogy az egyiken a prezentáció, a másik magyarázat, esetleg a prezentációhoz kapcsolódó illusztráció fut. A vásznak mérete 1,5 méter szélességtől a 20 méteres panoráma vásznakig terjed, a konferenciákon teremmérettől függően általában a 2,4 x 1,8 m, a 3 x 2 m és a 4 x 3 méteres vásznakkal dolgozunk. A vászon méretének felső határát a terem magassága határozza meg, mivel a vászon aljának legalább olyan magasan kell lennie, hogy a terem minden pontjából jól látható legyen. Ez általában minimum 80-100 cm kell legyen. Egy példa: 3,5 méter belmagasságú terembe maximum 3 x 2 méteres vászon tehető, mert így lesz az alja 1,5 méteren, de a 4x3-as vászon alja már csak 50 cm-en lenne, tehát az első sorban ülök teljesen kitakarnák a vászon alsó részét.
A televíziók általában nem szolgálnak magukban vetítési célokat, inkább csak ún. delay screen-ként, azaz a vetítővásznak kiegészítéseként, az azoktól távolabb ülöknek szolgálnak segítségül. Ez főként alacsony, hosszúkás konferenciatermekben fordul elő. Ez persze nem jelenti azt, hogy kisebb tanácskozások, konferenciákon ne lehetne a TV az prezentáció kizárólagos megjelenítője, főleg a nagyképernyős televíziók elterjedésével bérelhető akár 80" (azaz kb. 2 méter) képátlójú televízió is, mely egy 10-20 fős rendezvényt tökéletesen ki tud szolgálni.
Miután meghatároztuk a vásznak ill. TV-k méretét és darabszámát, nézzük a projektorokat. A projektor elvárt teljesítménye már egy kevésbé számítható paraméter, miután a megjelenő kép erőssége függ a vetítővászon anyagán kívül a vetítési távolságtól és a környezeti fénytől. Ez utóbbi a legfontosabb, főként akkor, ha nem sötétíthető a terem. A projektorok "erőssége", azaz fényárama az ún. Ansi lumen mértékegységben van megadva és a mai projektorok 2 000-20 000 között mozognak. A másik fontos kérdés, mely a vetítés minőségét és a projektor fényerősségét befolyásolja, hogy a vásznat elölről vagy hátulról vetítjük meg. A hátulról vetíthető felületű vászon több fényt nyel el, tehát ehhez legalább eggyel nagyobb fényerejű projektort kell választanunk. Tapasztalataink szerint általános terem adottságok mellett a következő vászon-projektor párosítások adnak megfelelő minőséget (elölről vetítve):
2,4 x 1,8 méteres vetítővászon - minimum 3 000 Ansi lumenes projektor (vetítési távolság kb. 3 méter)
3 x 2 méteres vetítővászon - minimum 4 500 Ansi lumenes projektor (vetítési távolság kb. 4 méter)
4 x 3 méteres vetítővászon - minimum 8 000 Ansi lumenes projektor (vetítés távolság kb. 5 méter)
Most, hogy a projektorokat kiválasztottuk, térjünk át a televíziókra. Mint már korábban említettem, önmagukban ritkán használjuk vetítésre őket, de kiegészítőként annál inkább. Példák a televíziók használatára: kiállításokon, fogadásokon marketing célú képanyagok megjelenítése, a projektoros vetítés mellett "delay screen"-ként, kontroll monitorként. Az első két esetben egy speciális, magas állványon vannak a TV-k, míg a kontroll monitornál egy alacsony, dönthető állványon. A kontroll monitort a résztvevőknek háttal, az előadó elé tesszük a földre, hogy ő is lássa az előadás közben a prezentációját (ő általában háttal áll a vetítővászonnak). Cégünk kontroll monitorként a 40-46" (101-117 cm), minden más esetben az 55-65" (140-165 cm) képátlójú közötti televíziókat ajánlja.
A következő részben a LED falakról, panoráma vetítésről fogunk néhány szót ejteni, bemutatjuk a "háttéreszközöket", mint a videokeverőt, jelátalakítókat és egyéb érdekes eszközöket, illetve beszélünk a VGA-ról és HDMI-ről.
Rendezvénytechnikai alapok
07/11/18 15:28 Kategória: Hasznos információk
A héten a hangtechnikával kezdjük. Mielőtt rendezvénytechnikai céget keres meg, írja össze a következő kérdésekre a válaszokat, melyek előre felkészülve a céggel való kommunikációt felgyorsítja és megkönnyíti.
1. Helyszín. Terem mérete, befogadóképesség, egyéb befolyásoló tényezők, mint például hangos környezet, márvány falak, a szomszédos teremben másik rendezvény, stb.
2. Résztvevők száma.
3. Terem berendezése. Lesz-e színpad, elnöki asztal, pulpitus, széksoros vagy asztalsoros elrendezés, esetleg karám- vagy táblaasztal, stb.
4. Mikrofonigény. Az előadóknak asztali-, kézi- vagy csiptetős, esetleg fejmikrofonos mikrofon szükséges-e, lesznek-e kérdések, amelyhez szükséges mikrofon, stb.
5. Lesz-e hang- vagy videobejátszás? Ennek hangját a hangosításon keresztül szeretnénk-e megszólaltatni? Lesz-e olyan előadónk, akinek a vetítendő prezentációja hangeffekteket, beszédet vagy zenét tartalmaz?
6. Hangfelvételre szükség van? Ma már szinte kizárólag digitális formában, MP3 tömörített formátumban szokás rögzíteni, melyet később bármilyen utómunkához fel lehet használni. A nyersanyag kérhető CD-n, DVD-n, pendrive-on, ill. elterjedt módja az átadásnak az internetes továbbítás, azaz a hanganyag egy link alapján letölthető.
7. Egyéb elvárások. Gondolok itt például arra, hogy szinkrontolmács berendezés is lesz vagy a sajtó munkatársainak biztosítani kell hangkimenetet, stb.
8. Időpontok. Egy hangosítás installációjához annak bonyolultságától függően kb. 1-3 órára van szükség. A rendezvény kezdése előtt (ill. próba) előtt egy órával az építést be kell fejezni, hogy maradjon lehetőség az időközben felmerült extra igények/helyzetek megoldására. A bontás nagyságrendileg 1-2 óra, jóval gyorsabb, mint az építés.
Ne felejtsük el, hogy a fentiek csak az ajánlatkérést segítik, de nem pótolják a szolgáltató céggel történő közös helyszínbejárást! Amennyiben szórakoztató jellegű műsorhoz keres hangtechnikát, a fellépők ún. rider-ét kérjék el, abban pontosan meg van határozva, hogy az adott fellépő, zenekar milyen követelményeket és igényeket támaszt a hangosítással szemben.
1. Helyszín. Terem mérete, befogadóképesség, egyéb befolyásoló tényezők, mint például hangos környezet, márvány falak, a szomszédos teremben másik rendezvény, stb.
2. Résztvevők száma.
3. Terem berendezése. Lesz-e színpad, elnöki asztal, pulpitus, széksoros vagy asztalsoros elrendezés, esetleg karám- vagy táblaasztal, stb.
4. Mikrofonigény. Az előadóknak asztali-, kézi- vagy csiptetős, esetleg fejmikrofonos mikrofon szükséges-e, lesznek-e kérdések, amelyhez szükséges mikrofon, stb.
5. Lesz-e hang- vagy videobejátszás? Ennek hangját a hangosításon keresztül szeretnénk-e megszólaltatni? Lesz-e olyan előadónk, akinek a vetítendő prezentációja hangeffekteket, beszédet vagy zenét tartalmaz?
6. Hangfelvételre szükség van? Ma már szinte kizárólag digitális formában, MP3 tömörített formátumban szokás rögzíteni, melyet később bármilyen utómunkához fel lehet használni. A nyersanyag kérhető CD-n, DVD-n, pendrive-on, ill. elterjedt módja az átadásnak az internetes továbbítás, azaz a hanganyag egy link alapján letölthető.
7. Egyéb elvárások. Gondolok itt például arra, hogy szinkrontolmács berendezés is lesz vagy a sajtó munkatársainak biztosítani kell hangkimenetet, stb.
8. Időpontok. Egy hangosítás installációjához annak bonyolultságától függően kb. 1-3 órára van szükség. A rendezvény kezdése előtt (ill. próba) előtt egy órával az építést be kell fejezni, hogy maradjon lehetőség az időközben felmerült extra igények/helyzetek megoldására. A bontás nagyságrendileg 1-2 óra, jóval gyorsabb, mint az építés.
Ne felejtsük el, hogy a fentiek csak az ajánlatkérést segítik, de nem pótolják a szolgáltató céggel történő közös helyszínbejárást! Amennyiben szórakoztató jellegű műsorhoz keres hangtechnikát, a fellépők ún. rider-ét kérjék el, abban pontosan meg van határozva, hogy az adott fellépő, zenekar milyen követelményeket és igényeket támaszt a hangosítással szemben.