Hírek, újdonságok, információk

A vetítéstechnika alapjai I. rész

Sorozatunk második részében a vetítéstechnikáról osztunk meg néhány érdekes és fontos információt.
Minden rendezvény általános és kötelező eleme a prezentáció, melyet képekkel, illusztrációkkal, akár videókkal tehetünk érthetőbbé, színesebbé és izgalmasabbá. Ezen képi tartalmak megjelenítéséhez televíziókat (hivatalos nevén kijelzőket), projektorokat vagy nagy felületen történő, illetve kültéri vetítéseknél pedig LED falakat. A következőkben ezen eszközökről és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítőkről olvashatnak.

A legfontosabb kérdés, amelyet első körben kell tisztáznunk, az a képarány. Napjainkban egyre divatosabb a 16:9-es képarány, sőt szinte az összes laptop kijelzője is ilyen képarányú kijelzővel készül, viszont érdekes módon a vetítéstechnikában csak az utolsó néhány évben kezdett ez elterjedni, addig csak és kizárólag 4:3 képarányú vetítővásznak és projektorok léteztek. A képarány megválasztása igazából csak ízlés kérdése, viszont, ha több előadó is van, érdemes előre egyeztetni, hogy a prezentációik lehetőleg ugyanolyan képarányban készüljenek. Ezt a powerpoint oldalbeállításánál lehet kiválasztani. Ha 16:9-es képarányú prezentációt vetítünk 4:3-as kijelzőn, akkor a kép alján és tetején egy fekete csík lesz, ha viszont fordítva, azaz 16:9-en vetítünk 4:3-as képet, a kép össze lesz nyomva, el fog kissé torzulni. A legelterjedtebb megoldás a 4:3-as arányú projektorok és 16:9-es arányú televíziók együttes használata, mivel ez a hibrid megoldás, mely a legkevésbé "bántja" a szemet akár 4:3, akár 16:9-es verzióban használjuk, mely azért fontos, mert sok előadó már kész anyaggal érkezik és nincs idő a prezentáció szerkesztésére.
Vetítés két projektorral - dupla vetítés
A második tisztázandó kérdés a vetítővásznak, illetve televíziók mérete, száma. Ezt több dolog határozza meg. Az egyik, hogy egyszerre hány forrás (pl. laptop) képét szeretnénk megjeleníteni. Akarunk-e ún. párhuzamos vetítést, mondjuk úgy, hogy az egyik vásznon a magyar, a másikon az angol nyelvű prezentáció megy, vagy akár úgy, hogy az egyiken a prezentáció, a másik magyarázat, esetleg a prezentációhoz kapcsolódó illusztráció fut. A vásznak mérete 1,5 méter szélességtől a 20 méteres panoráma vásznakig terjed, a konferenciákon teremmérettől függően általában a 2,4 x 1,8 m, a 3 x 2 m és a 4 x 3 méteres vásznakkal dolgozunk. A vászon méretének felső határát a terem magassága határozza meg, mivel a vászon aljának legalább olyan magasan kell lennie, hogy a terem minden pontjából jól látható legyen. Ez általában minimum 80-100 cm kell legyen. Egy példa: 3,5 méter belmagasságú terembe maximum 3 x 2 méteres vászon tehető, mert így lesz az alja 1,5 méteren, de a 4x3-as vászon alja már csak 50 cm-en lenne, tehát az első sorban ülök teljesen kitakarnák a vászon alsó részét.

A televíziók általában nem szolgálnak magukban vetítési célokat, inkább csak ún. delay screen-ként, azaz a vetítővásznak kiegészítéseként, az azoktól távolabb ülöknek szolgálnak segítségül. Ez főként alacsony, hosszúkás konferenciatermekben fordul elő. Ez persze nem jelenti azt, hogy kisebb tanácskozások, konferenciákon ne lehetne a TV az prezentáció kizárólagos megjelenítője, főleg a nagyképernyős televíziók elterjedésével bérelhető akár 80" (azaz kb. 2 méter) képátlójú televízió is, mely egy 10-20 fős rendezvényt tökéletesen ki tud szolgálni.
konferencia projektor
Miután meghatároztuk a vásznak ill. TV-k méretét és darabszámát, nézzük a projektorokat. A projektor elvárt teljesítménye már egy kevésbé számítható paraméter, miután a megjelenő kép erőssége függ a vetítővászon anyagán kívül a vetítési távolságtól és a környezeti fénytől. Ez utóbbi a legfontosabb, főként akkor, ha nem sötétíthető a terem. A projektorok "erőssége", azaz fényárama az ún. Ansi lumen mértékegységben van megadva és a mai projektorok 2 000-20 000 között mozognak. A másik fontos kérdés, mely a vetítés minőségét és a projektor fényerősségét befolyásolja, hogy a vásznat elölről vagy hátulról vetítjük meg. A hátulról vetíthető felületű vászon több fényt nyel el, tehát ehhez legalább eggyel nagyobb fényerejű projektort kell választanunk. Tapasztalataink szerint általános terem adottságok mellett a következő vászon-projektor párosítások adnak megfelelő minőséget (elölről vetítve):

2,4 x 1,8 méteres vetítővászon - minimum 3 000 Ansi lumenes projektor (vetítési távolság kb. 3 méter)
3 x 2 méteres vetítővászon - minimum 4 500 Ansi lumenes projektor (vetítési távolság kb. 4 méter)
4 x 3 méteres vetítővászon - minimum 8 000 Ansi lumenes projektor (vetítés távolság kb. 5 méter)

Most, hogy a projektorokat kiválasztottuk, térjünk át a televíziókra. Mint már korábban említettem, önmagukban ritkán használjuk vetítésre őket, de kiegészítőként annál inkább. Példák a televíziók használatára: kiállításokon, fogadásokon marketing célú képanyagok megjelenítése, a projektoros vetítés mellett "delay screen"-ként, kontroll monitorként. Az első két esetben egy speciális, magas állványon vannak a TV-k, míg a kontroll monitornál egy alacsony, dönthető állványon. A kontroll monitort a résztvevőknek háttal, az előadó elé tesszük a földre, hogy ő is lássa az előadás közben a prezentációját (ő általában háttal áll a vetítővászonnak). Cégünk kontroll monitorként a 40-46" (101-117 cm), minden más esetben az 55-65" (140-165 cm) képátlójú közötti televíziókat ajánlja.

A következő részben a LED falakról, panoráma vetítésről fogunk néhány szót ejteni, bemutatjuk a "háttéreszközöket", mint a videokeverőt, jelátalakítókat és egyéb érdekes eszközöket, illetve beszélünk a VGA-ról és HDMI-ről.